Panasztörvény

2023. május 25. napjától lépett hatályba a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény.

Panaszkezelés

Panaszkezelés
A panasztörvény a magánvállalkozásokat un. belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kötelezi:
- 2023. december 17-ig a legalább 50 és legfeljebb 249 főt foglalkoztató vállalkozások
- 2023. július 25-től, a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások, továbbá a Pénzmosás elleni törvény (Pmt) hatálya alá tartozó szolgáltatók, foglalkoztatotti létszámra tekintet nélkül pl. könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, adószakérők, ingatlanközvetítők, ügyvédek, közjegyzők, pénzügyi szolgáltatók. Az un. önfoglalkoztatókra is kiterjed, amely azt jelenti, hogy alkalmazottat nem foglalkoztat, de a Pmt. hatálya alá tartozik.
Bejelentés tartalma:
A panasztörvény alapján:
belső visszaélés-bejelentési rendszerben a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni, amely a bejelentő munkavégzésével kapcsolatos tevékenységével összefüggésben jutott a tudomására. Uniós jogba, hazai jogszabályba ütköző cselekmény is bejelenthető, akkor is megtehető, ha a vélt visszaélés kivizsgálása más hatóság, vagy bíróság hatáskörébe tartozik.
Bejelentést tehet:
- foglalkoztató munkavállalója, volt munkavállalója, tulajdonosa, illetve a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó, alvállalkozó, beszállító irányítása alatt álló személy - bejelentés anonim is lehet.
Bejelentés kivizsgálása:
A foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy/szervezeti egység működtetheti, vagy jogi személy foglalkoztató megbízási szerződéssel bejelentővédelmi ügyvédet is megbízhat.
Az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást kell küldeni a bejelentő számára. A bejelentést 30 napon belül ki kell vizsgálni.
A bejelentés kivizsgálása során szigorúan be kell tartani az adatvédelmi előírásokat.
Ki ellenőrzi:
A foglalkoztatói visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.
Mi tesz a bejelentővédelmi ügyvéd:
A bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység lényege a megbízó vállalat tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása.
E jogintézmény lényege pedig, hogy „[a] háromelemű jogviszonyban a megbízó (tipikusan egy gazdasági társaság) megbízza a bejelentővédelmi ügyvédet, hogy nevében eljárva fogadjon – a megbízóval kapcsolatos – bejelentéseket akár munkatársaitól, akár a megbízó külső partnereitől (pl. beszállító, alvállalkozó).
A bejelentővédelmi ügyvéd az egyes feladatait bejelentésnek minősülő jelzések alapján látja el. E körben minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő – a belső visszaélés-bejelentési rendszerben leadott bejelentéseken túl –, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a megbízó jogi (vagy jogszabályba nem ütköző üzleti) érdekét, vagy a megbízó tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja.
A bejelentővédelmi ügyvéd jogkörei:
• fogadja a megbízó tevékenységével összefüggő bejelentéseket,
• jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés kapcsán,
• kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
• közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában,
• kérésére írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, így elsősorban a
vizsgálat eredményéről, a megtett intézkedésekről vagy vizsgálat elutasításáról.
A vállalatok kötelezettségévé tett belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződéskeretében bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható.
A bejelentések kivizsgálásában való közreműködéssel szerződés keretében szintén megbízható a bejelentővédelmi ügyvéd (tehát kiterjeszthető a megbízás a bejelentések fogadásán túl a kivizsgálásra is, vagy köthető külön csak a kivizsgálásra is szerződés).
Cégünk ezen feladatok ellátására specializálódott, compliance szakjogász végzettségű ügyvéddel áll kapcsolatban.

Kiknek kell visszaélés-bejelentési rendszert létrehoznia és üzemeltetnie?

Minden foglalkoztatónak, aki 50 főt meghaladó személyt foglalkoztat, vagy a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül az alábbi kategóriába sorolhatóak, kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni:

  • hitelintézetek
  • ékszerüzletek, zálogházak
  • pénzügyi szolgáltatók,
  • nemzetközi kézbesítést végzők
  • ügyvédek, ügyvédi irodák
  • árukereskedők, ha bármikori készpénzforgalma meghaladhatja a 3.000.000 Ft-ot
  • bizalmi vagyonkezelők
  • székhelyszolgáltatók
  • játékkaszinók és szerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők
  • biztosítók
  • műalkotások, régiségek kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozók
  • könyvvizsgálói tevékenységet végzők
  • könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzők
  • ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők
  • pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (Pmt.) szerinti egyéb foglalkoztatók
  • hajókat és légijárműveket üzembetartó foglakoztatók

Meddig kell a belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni?

Az 50-249 főt foglalkoztató szervezeteknek 2023. december 17-ig, a 249 főnél több személyt foglalkoztató szervezeteknek vagy a foglalkoztatottak számától függetlenül bevezetésre kötelezetteknek 2023. július 24-ig kell a belső visszaélés-bejelentési rendszert bevezetniük.

Kik tehetnek bejelentést, kik lehetnek panaszosok?

  • munkavállalók
  • volt munkavállalók
  • leendő munkavállalók (pl. jelentkezők)
  • vállalkozás tagja, tulajdonosa
  • felügyelőbizottsági tagja
  • múlt-, jelen- és jövőbeli alvállalkozó, beszállító, megbízott partnere

Miről tehető bejelentés, mi számít panasznak?

Bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény, mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ, gyanú, így például diszkromináció, erőfölénnyel visszaélés, vesztegetési kísérlet, rasszizmus, szexizmus, személyiségi jogsértések, szerződésszegések stb.

Hogy tehető bejelentés, panasz?

  • Bepanaszolt által biztosított módon írásban: Postai úton, e-mail útján, Webes felületen
  • Bepanaszolt által biztosított módon szóban: Telefonon, Hangüzenetküldő rendszer útján, Személyesen

Rendszerünk a törvénynek 100%-ban megfelelően biztosít  írásbeli bejelentő felületet egy modern web alapú szolgáltatáson keresztül, minden szükséges adatbiztonsági előírás betartásával, rendszeresen auditálva.

Mi a foglalkoztató (bepanaszolt) kötelezettsége a bejelentést követően?

Köteles a bejelentő számára 7 napon belül visszajelzést adni a vizsgálat megkezdéséről, valamint 30 napon belül a bejelentést kivizsgálni. A vizsgálat során jogosult további információkat kérni, a bejelentővel kapcsolatot tartani, igény esetén őt akár személyesen is meghallgatni. A kivizsgálási határidő indokolt esetben legfeljebb 3 hónapra meghosszabbítható.

Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor köteles intézkedni feljelentés megtételéről, egyéb esetben a foglalkoztató a bejelentések alapján köteles a jogsérelmeket orvosolni, vagy azok ismételt előfordulásával szemben fellépni.

Tehető névtelen bejelentés?

Igen tehető, de azt a foglalkoztató nem köteles kivizsgálni.

Mit jelent a belső visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése és létesítése?

  • bejelentési csatornák létrehozását
  • bejelentéseket kezelő belső vagy külső személyek, hatás-, és felelősségi körök kijelölését
  • bejelentések kezelésének szabályozását
  • bejelentések kezelésének szabályainak összhangba hozását az egyéb belső szabályzatokkal (adatvédelmi, munkajogi, informatikai biztonsági, munka-, és vagyonvédelmi, stb.)
  • külső és belső tájékoztatások készítése és közzététele

Mely hatóság ellenőrzi a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését?

Az ellenőrzést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és az adatvédelmi hatóság végzi, akik a belső visszaélés-bejelentési rendszer mellett a foglalkoztató munka- és adatjogi ellenőrzését is elvégezhetik így.

Mit biztosítunk Önnek?

Mindent, azaz azonnali és teljes körű, 100%-os törvényi megfelelést:

  • teljes körű ügykezelést szoftveres bejelentő rendszeren keresztül és riporting felületet
  • biztosítja az anonimitást
  • biztosítja a bejelentések határidőben történő formai és tartalmi kivizsgálását
  • biztosítja a bejelentővel történő kommunikációhoz és bejelentések kivizsgálásához szükséges humán erőforrásokat
  • jogi támogatást ad
  • szükség esetén előkészíti az érdemi bejelentések alapján a szükséges intézkedések iránti javaslatokat, vagy feljelentés tervezetét
  • biztosítja a megfelelő tájékoztatásokat és meglévő szabályzatok kiegészítéséhez szükséges dokumentációkat
  • vagy akár a törvényi előírásokon felüli teljes panaszkezelésének kiszervezés keretében történő ellátására is alkalmas

Hatályos törvény

Amennyiben teljes körűen tájékozódni szeretne a lenti linken elérheti az aktuális törvény teljes szövegezését.

Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a bejelentések jelentőségét a magánszektorban és a közszférában működő munkáltatók, valamint az állami szervek működésének jobbá tételében, továbbá Magyarország korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi jogi és európai uniós jogi kötelezettségeire, valamint biztosítva a bejelentők minél teljesebb védelme érdekében szükséges intézkedéseket, a következő törvényt alkotja:

Törvény